„Magyarország mindannyiunké, a jövő a baloldalé!” |
Főmenü
2012 SZEPTEMBERIG AZ ÉLŐ ADÁS SZÜNETEL Segítség itt: +36-20-9151549
Legfontosabb hinni, amikor a legnehezebb elhinni. A növekedés nem jár lármával.
(A műsorok pár napos késéssel kerülnek be az archívumba.) Kapcsolat: balegyenes.mebal skype-címen femilia17@gmail.com BejelentkezésRSS Hírcsatorna |
Mozgalmunk fővédnöke: Mészáros István További információk és néhány írása az Eszmélet folyóiratban >>> Most, amikor a dolgozókból egyre nehezebb a valság miatt kisajtolni a profitot, eljött a közösségi termelés, a közvetlen dolgozói tulajdonlás, a társadalmi tulajdon lehetőségének új korszaka. A MEBAL 2012. június 23-án 10,00-14,00 óra között a Kossuth Klubban rendezi meg a következő Közösségi Termelők Országos Értekezletét! Készülj rá!
|
Kövess minket a
_________________ _ __ Ajánlott oldalak: _________________ _ __
A következő számlaszámra utalhatod adományodat, tagdíjadat: 10104105-06998900-01003003
_________________ _ __
_________________ _ __
Felhívás:
_________________ _ __
Adód 1%-át kérjük ide utald: Adószám: 18253083-1-43
SZOCIÁLIS FÓRUMMOZGALMAKÉRT Ezzel a MEBAL-t is támogatod!
_________________ _ __
A MEBAL Egyesület alapszabályát itt olvashatod. A mozgalmi és egyesületi tagság mibenlétéről itt olvashatsz. A mozgalomba itt léphetsz be Az egyesületbe itt léphetsz be Legújabb cikkek
Népszerű
Látogatottság      
Jelenleg (20 percen belül): 79 date:2012.05.22 05:23 |
Hozzászólások
A szocializmusban is volt szegénység, ezt aki tagadja, az csak árt a szocializmus megítélésének. De nem volt tömeges, és a nyomor csak igen kevés helyen, és erősen korlátozottan volt jelen. A társadalmi különbségek nem voltak ekkorák.
Véleményem szerint a társadalmi különbségeket a magukra kedvezőnek tulajdonító rétegek, a kispolgárok és a lappangó (a kialakulás fázisában lévő) burzsoázia a különbségek növelése érdekében esküdött össze, és váltott rendszert.
Ez az időszak úgy 1982-ben kezdődött, és a gorbacsovi éra alatt erősödött meg és eszkalálódott.
A "rendszerváltást " (nevezzük nevén: ellenforradalom ) követő 10 évben még a szocializmusban megtermelt javakból élt úgy-ahogy a társadalom, miközben közel kétmillió munkahely megszűnt. Aztán, amire a tartalék elfogyott, kezdtük felélni a jelent és a hitelcsapdával a jövőt.
A tömeges állástalanság, az egyre növekvő szegénység, sőt annak legalacsonyabb foka, a nyomor kezd ugyanakkora mértékben növekedni, mint ami a Horthy-korszakban volt tapasztalható. Sőt: a fizikai megsemmisülés is megjelent és csak egyre növekszik. Idézet
Az én kérdéseimre nem adsz választ? - 1. hsz. Idézet
2. Az aktív korú népesség általában a 15-74 éves korosztály (ILO), esetenként a 15-64 éves korosztály (Eurostat). Általában kiírják, melyik korosztályra vonatkozik az adat.
3. Gazdaságilag aktív az, aki vagy foglalkoztatott , vagy aktív munkanélküli (ld. 1. pont).
Aki például tanul, gyesen van, táppénzen, vagy nyugdíjban, vagy valaki eltartja stb., az nem "gazdaságilag aktív". A munkanélküliség i rátát az aktív munkanélküliek és a gazdaságilag aktívak hányadosaként kapjuk. A világon kb. 3 milliárd fő számít gazdaságilag aktívnak.
4. A világon sokan nem aktív, hanem passzív munkanélküliek, ezek azok, akik nem is keresnek munkát, mert reménytelennek tartják. Továbbá sokan dolgoznak "feketén", ezért, sem a foglalkoztatott sági statisztikába nem kerülnek bele, se nem számítanak munkanélkülinek (ld. 1. pont). Jórészt innen kerülnek ki az ILO statisztikájába n becslés alapján számba vett "dolgozó szegények" vagy "sebezhető foglalkoztatott ak".
5. Még továbbá: vannak a világon egész "gazdaságok", amelyek nem tartoznak a regisztrált ("fehér") gazdaság körébe, sőt tulkép a kapitalista piacgazdaság körébe sem: helyi, önellátó közösségek, természeti népek, külvárosi gettók stb. Idézet
A cik és a cikkíró érdemeit elismerve azért a kérdések jogosak!
Nekem is lenne egy kérdésem: a munkanélküliség et milyen definíció alapján vegyük figyelembe?
Magyarországon a munkaképes korú 6,5 milliós lakosságból 3,8 millióan dolgoznak, ha értesüléseim helyesek.
Ez nálam 2,7 millió munkanélkülit jelent. Ha egész Európában csak 23 millió a munkanélküli, akkor ennek több min tizdeét tesszük ki?
A Föld munkaképes korú lakossága minimum 4 milliárd fő. Ha ebből csak 200 millió a munkanélküli, akkor ez világviszonylat ban 95%-os foglalkoztatott ságot jelent. Vgay én számolok rosszul? Idézet
Nekem egészen más összegfügések jutottak eszembe a cikk kapcsán, valószínűleg azért, mert én egy csőlátó proli vagyok. Én úgy látom, hogy a szerző nagy nemzetközi rátekintésről árulkodó írása, hasznos összefüggésekre hívja fel a figyelmet. Ha a kérdéskomplexum ot le szeretném szűkíteni hazánkra és egyszerűsíteni a prolik nyelvére, úgy tehetem fel az egyszerű kérdést, hogy - HOL A LOVÉ HÖLGYÍEIM ÉS URAIM?
Ugyanis tudtommal hazánk nem keveredett vesztes háborúban, nem is pusztított minden leromboló cunami, földrengés és mégis, a magyar nép ma szegényebb, mint valaha. Na persze nem a cikkben említett szegénységhez mérten, hanem önmagához mérten történ visszalépés, és rögtön hozzá kell tegyem, hogy a szegénységet nem csak az anyagi javak fogyasztásában elért mutatók szerint mérem, hanem az életminőség szerint. Ezt a kérdést, Moldova fogalmazta meg nagyon tömören, amikor a Kádár könyve kapcsán faggatták egy riportba"… Kádára sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy az Ő idejében kukából reggeliztek az emberek…"
Szégyenteli az az erkölcsi és anyagi visszalépés, amit Magyarország a rendszerváltás óta elszenvedett
Szóval, feltehetjük magunknak a költői kérdést, mi történt azóta? Hol az ország vagyona? Hol a lové hölgyeim és uraim? Idézet
1/ Értelmezhetjük-e úgy a cikket, hogy mégis van jó, illetve javítható kapitalizmus? Például, Brazília, Venezuela…
2/ A cikkben méltatott brazil rendszer melyik társadalmi típusba tartozik? Társadalmában mi az uralkodó tulajdonviszony ? Az állami tulajdont mely osztály, réteg, csoport javára működtetik? Meghatározható-e a brazil állam osztálytartalma és hogyan?
3/ A cikkben bőséggel szereplő szegénységi mutatók miként jelentkeznek a világgazdaság (és azon belül Európa, Ázsia és Amerika) centrum- és félperifériás-perifériás országai között? Mi a szegénységi küszöb a centrumban , a félperiférián és a periférián? Idézet
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.